Căutare

A beszélgetés idején még nem alakult meg az új román kormány. A szociológus borúlátón tekint a PD-L és a PSD nagykoalíciójára. Úgy véli, egy év múltán, miután az államfõ módosíttatta az alkotmányt és a választási törvényt, valamint megnyerte az elnökválasztást, a PSD-nek mennie kell majd a kabinetbõl. Magyari Nándor szerint az RMDSZ-nek nem kellene részt vennie ebben a kormányzásban, hanem meg kellene maradnia – akár ellenzékben is – a PNL mellett.
Simon Judit interjúja.

Az elvárásoknak megfelelõen szerepelt a választásokon az RMDSZ?

Igen, azt hiszem, sem jobban, sem rosszabban nem szerepelt az elvártnál.

Véleménye szerint miért mentek ilyen kevesen szavazni?

Ha összevetjük a tavalyi európai parlamenti választásokon való jelenléttel, az derül ki, hogy az ellenzék, az ellenfelek mozgósító erõvel hatnak. Fõleg a Székelyföldön látható ez, Kovászna, de Hargita megyében is, ahol tavaly sokkal magasabb volt a részvétel. Valószínûleg a belsõ alternatíva mozgósít.

Nem éppen az alternatíva, a független jelöltek miatt volt alacsony a részvétel?

A független jelöltek alig voltak láthatók, a jelenlegi rendszerben nem is volt lehetõségük kampányolni. Ugyanakkor általános jelenség, hogy az emberek egyre kevésbé érdeklõdnek a politika iránt. Egyformának látják a politikai osztályt, és meglehetõsen negatívan festik le azt, ami a politikában történik. Az sem utolsó szempont, hogy a helyi problémák jobban mozgósítanak, még akkor is, ha a novemberi kampány helyi jellegû problémákról szólt.

Hogyan vizsgázott az egyéni körzetes választási rendszer?

Szerintem ez egy kriminális törvény, amely semmilyen formában nem töltötte be azt a szerepet, melyet – legalábbis a szólamok szintjén – neki szántak. Az volt a kiindulópont, hogy közelebb kell vinni a politikusokat, a jelölteket, a képviselõket az emberekhez. Ezen a szinten teljesen csõdöt mondott a rendszer, hiszen a választók szavaztak valakire, és aztán bejutott másvalaki, a számítógép döntötte el, melyik országrészben melyik párt jelöltje kapja a mandátumot a helyett, akire szavaztak. Szerintem a következõ választáson, ha marad ez a rendszer, akkor még ennyien sem mennek el szavazni.
A másik megfogalmazott cél volt megújítani, megtisztítani, leváltani, lecserélni a politikai osztályt. Ez sem valósult meg. Mondok egy példát: Kolozsvárott két képviselõt jelölt meg az a bizottság, amely bizonyítványokat állított ki a jelöltekrõl, és egyikük sem jutott be a parlamentbe, de minden helyi kiskirály simán vette az akadályt. Ebbõl a szempontból is rossz a törvény. Maguk a politikusok is méltatlannak tartják, hogy például Kolozs megyében a szenátorjelöltekre leadott 36.947 szavazat nem ér semmit, a Kovászna megyei mintegy 35.610 szavazat két szenátori helyet jelent. Elég nehéz ezt elmagyarázni nemcsak a lakosságnak, de a politikusoknak is. Ilyen formában ez a törvény nem vonja maga után sem a demokrácia megerõsödését, sem a politikai osztály megtisztulását. Ez egy belsõ alku eredménye, és így sült el.

Mondta, hogy az elvártnak megfelelõen szerepelt az RMDSZ. A kormányalakítást megelõzõ nagy csatákban a Szövetség úgy döntött, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) mellé áll és kormányszerepet szeretne. Jól tette?

Nem. Hogyha valóban ismét összeáll a Nemzeti Megmentési Front (FSN), akkor leírtunk egy demokratikusnak tûnt ciklust és visszalépünk 1992-be. Azzal a különbséggel, hogy akkor az RMDSZ jó helyen állt, és jó helyen álltak a liberálisok is. Most meg felfordult a világ. Nagy valószínûség szerint az RMDSZ-nek a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kellene együtt mennie, hiszen meg is egyeztek ebben, és jó is volt az együttmûködés a két alakulat között. Úgy vélem, az állandó átállás hosszú távon erodálja a Szövetséget, és elõbb-utóbb nagy változások történnek majd az RMDSZ vezetõségi szintjén. Nem lehet büntetlenül eljátszani, hogy mindig máshol vagyunk. Másrészt semmi szükség odaállni az esetleg 70 százalék mellé. Abban akar részt venni az RMDSZ, hogy valamilyen elnöki államforma jöjjön létre, amit nyilván Basescu erõltetni fog? Vagy oda kíván állni az olyan egyéni körzetes, kétfordulós választási rendszer mellé, amely gyakorlatilag távol tartja a kis pártokat a törvényhozástól? Nem hiszem, hogy ebben részt kellene vállalnia az RMDSZ-nek, és azt sem hiszen, hogy a romániai magyarság arra hatalmazta fel, hogy ilyenfajta visszarendezõdésben vegyen részt.

Ön szerint miért döntött úgy az RMDSZ, hogy a PD-L mellé áll?

Az én meglátásom szerint a vezetõk érdekei határozzák meg ennek a politikai szervezetnek a váltásait. Emlékszem, ezelõtt négy évvel milyen nehéz volt meggyõzni a vezérkart, hogy lépjen el a PSD mellõl és menjen át a másik oldalra. Ugyanazok, akik a végsõkig kitartottak a PSD mellett, átlényegültek PD-L-rokonszenvezõvé, aztán, miután kormányon maradtak, átmentek liberálisba; most nem is tudom, mi történik. Arra is emlékszem, hogy tavaly arra biztatták a magyar szavazókat, hogy Basescu leváltására voksoljanak, és most behúznak az államfõ mögé. Nem tudom, mit várnak ettõl, hiszen Basescu biztosan nem változik meg attól, hogy az RMDSZ odaáll a PD-L mellé, illetve az alakuló kormány mellé. Nem tartom szerencsésnek, ahogyan most politizálnak.

Miért ragaszkodik a PD-L az RMDSZ-hez azok után, hogy az folyamatosan ártani igyekezett a Szövetségnek?

Nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy ragaszkodik hozzá, de arról sem, hogy amikor ez a beszélgetés megjelenik, valóban PD-L–PSD-kormány lesz. Én még mindig úgy vélem, hogy az államfõ kisebbségi kormányt szeretne, és akkor nagyobb szükség van az RMDSZ-re. Egyébként az RMDSZ-nek természetesen lenne helye egy demokrata-liberálisok és liberálisok alkotta kormányban. Megpróbálnák újrakezdeni a 2004-es felállást. Szerintem ez lenne a természetes. Ha ez nem jön létre, akkor az RMDSZ-nek a PNL mellett kellene maradnia.

Ön szerint a PD-L és PSD közötti házasság tartós frigy lenne?

Valószínûleg nem. Szerintem addig tartana, ameddig az elnök kívánsága szerint módosítják az alkotmányt, aztán vélhetõen menesztik a PSD-t. Ezt talán a szociáldemokraták is tudják. Azonban kik találkoznak ezeken a tárgyalásokon, amelyek nyomán kialakulhat a kormánykoalíció? Egyrészt egy meg nem reformált, magát szocialistának mondó, de helyi kiskirályok és mindenféle gyanús ügyletekbe keveredett, többé-kevésbé kompromittált és korrupt politikusok alkotta párt, amit nem tud magáról kormányon sem lemosni a PSD, másrészt a PD-L, amely most jött át a baloldalról jobboldalra, és amelynek nincsen semmiféle ideológiai, politikafilozófiai meggyõzõdése. Ami összetartja, az az államfõtõl való félelem vagy az iránta érzett imádat, egyfajta érzelmi kapcsolódás a karizmatikus személyhez. Meglátásom szerint ez nagyon veszélyes kombináció, fõleg ha lehetõség nyílik az elnök tetszése szerinti alkotmánymódosításra. Miután ez megtörténik, menesztik a PSD-t.

Többször említette az alkotmánymódosítást. Elképzelhetõ, hogy az erõs PD-L uralta kormánnyal és a gyenge ellenzékkel, az elkövetkezõ idõszakban – ne mondjunk négy évet – az államelnök keresztülviszi az elnöki köztársaságot?

Igen, pontosan erre gondolok. Jövõ nyáron módosítják az alkotmányt, majd következik, szintén nyáron, a népszavazás. Nem hiszem, hogy õszig várna ezzel az elnök, még az elnökválasztás elõtt kell változtatni az alaptörvényen. Ekkor van esélye az erõs mandátumra az ezt követõ öt évben, de az sem elképzelhetetlen, hogy a második mandátum nem lesz az utolsó számára, és valamiféle fehérorosz modell szerint fogunk élni, ha ez a nagykoalíció létrejön.

Miért gondolja, hogy a PSD ebbe beleegyezne?

Mert ez lesz a kormányban való részvétel feltétele. Szerintem a háttérben errõl alkudoznak. Azonban ha a szociáldemokraták nem tudják, hogy ez a tét, akkor még nagyobb a baj. Ön szerint mirõl másról alkudoznának? Ha azt mesélik nekem, hogy a világválság megoldásáról beszélnek, az meglehetõsen nevetséges.

Nyilvánvaló, hogy bármennyire tiltakoznak is a pártok, a pakliban benne van a jövõ évi elnökválasztás.

Benne van a pakliban az is, hogy kétpártrendszer felé vigyék az országot, ehhez módosítanák a választási törvényt, és végül kettéosztják az országot. Be lesz betonozva, hogy melyik megye kihez tartozik. Lehet, ebbõl nekünk is jut két, két és fél megye valahogyan, csakhogy nem vagyok túl derûlátó azzal a helyzettel kapcsolatban, ami kialakulhat.

Az RMDSZ, az erdélyi magyarság benne van ebben a pakliban?

Benne lesz, mert a vezetõink majd erõltetik, hogy kapjunk valamit a kormányzásból. De meglehetõsen faramuci helyzet alakulhat ki, hogy kormányon lesz az RMDSZ, és a vezetõ kormánypárt, illetve a miniszterelnök ellenében szavazunk majd az alkotmánymódosításkor. Nem beszélve arról, hogy nélkülünk is megvan bõven a kétharmad, és azt csinálnak, amit akarnak.

A PSD nem érzékeli a veszélyt, hogy pártként elveszti a politikai súlyát?

Bizonyára átlátja, csak azt hiszem, hogy párton belül körbezsarolások történnek, és most éppen az a klikk az erõsebb, amelyiket nem érdekli, mi történik egy-két év múlva. Most kell megszerezni a vagyont és a befolyást.

Milyen kormányt tippel?

Már csak két lehetõség van, mivel a PNL rosszul játszott. A liberálisok azt hitték, hogy mindenképpen õk a képezik a mérleg nyelvét, ami rossz diagnózis volt. Végül vagy összeáll a két nagy párt és az RMDSZ-t is beveszik, vagy a PD-L és az RMDSZ alkotta kisebbségi kormány alakulhat.